Arashi no Yoru ni

"A kecske és a farkas története"

Mei kecske, Gabu pedig farkas. A természet törvénye értelmében az „erős eszik, a gyengét eszik”. A farkasok tehát megeszik a kecskéket, a kecskék menekülnek a farkasoktól, állandó félelemben élnek, csakúgy, mint a valóságban. Az alapkövek ezzel lerakva; ami viszont ezután következik, az többé-kevésbé elképzelhetetlen, ha nem erről az animéről lenne szó. Viharos éjszaka; egy kecske (Mei) menedéket keres az eső elől. Rá is bukkan egy elhagyatott csűrre, azonban, mint kiderül nincs teljesen egyedül. Gabu, a farkas is pont ebben a csűrben talált menedéket a vihar elől, így gondolom nem meglepő, hogy hamar fel is fedezik egymás jelenlétét. A dolog igazi poénja, hogy egyikük sem érzi a másik szagát egyéb okokból kifolyólag, így víg eszmecserébe kezdenek, addig is elterelve a figyelmet a kint dúló viharról. Mivel hamar közös nevezőre jutnak, így meglehetősen élvezik egymás társaságát; a bibi azonban ott van, hogy mindketten meg vannak győződve arról, hogy akivel éppen csevegnek, az a saját fajtájukba tartozik. Meg is beszélnek másnapra egy találkozót, hogy megismerhessék egymást… és el is jön ez a bizonyos “másnap”. Mindketten a megbeszélt helyen, izgatottak, mit mondanak egymásnak, miután találkoztak, egyszóval alaposan bevannak zsongva. A találka azonban egy egészen másfajta kommunikációt eredményez: „WTF te kecske vagy?” - „WTF te farkas vagy?”. A természet törvénye értelmében Gabu felfalja Mei-t és megy is a dolgára… ha a valóságban lennénk, itt azonban más a helyzet. Fajtól függetlenül összebarátkoznak és, bár Gabu számtalanszor megkívánja az ízletes kecske-gidát, mégis ellenáll a kísértésnek, merthogy barátokat elfogyasztani ebédre sehogysem nyerő. Rövid időn belül kezdetét is veszi kettejük közös kalandja, megjelenik a többi kecske és farkas is, valamint a vége felé komolyan átmászik drámába az egész. Igen-igen. Barátság, kecskék, farkasok, erdő, a társadalom egyes problémái. „Ennyi ez az anime?” - Mondhatná pár szűklátókörű, szemellenzős figura és tudatosan ki is hajítják a cuccot a csudába. Nem meglepő, ugyanis az Arashi no Yoru ni nem a nagyközönségnek lett szánva, legalábbis nyugaton biztosan nem. Na és miért? Mert semmi (de tényleg, semmi) olyan nincs benne, ami elsöprővé tenné. „Nincsenek benne fanservice-re orientált nagy dudák és pozőr bishik? Akkor kinek szánták ezt egyáltalán?” - idézet egy külföldi fórumról. Nos, a válasz: Annak, akik értékelni tudnak egy ilyen művet. Igen, nekik biztos bejön majd ez az egész hangulat és nem riadnak vissza egy kicsit más stílusú produktumtól.

• Eredeti cím: Arashi no Yoru ni
• Kategória: anime
  
• Részek: 1
  
• Év: 2005
  
• Rendező: Gisaburo Sugii